Függvények

A függvény nem más, mint két halmaz elemei közötti kapcsolat. Ezt a kapcsolatot egy hozzárendelési szabállyal adjuk meg. Legyen például az egyik halmaz az összes ember halmaza, a másik halmaz pedig a számok halmaza. A hozzárendelés legyen a következő: minden emberhez hozzárendeljük a magasságát. Ez egy függvény.

Ugyanezt a függvényt lehet táblázattal is szemléltetni:

Ági	Bogi	Csilla	Dani	Eszter	Feri	Gábor	Huba	Ilona	József
147	172	132	156	150	142	140	180	154	165

Egy másik ábrázolási mód, a grafikon. Egy grafikon két vonalból áll, ezeket tengelyeknek hívjuk. Az egyik vízszintes, a másik függőleges. A két vonal egy pontban metszi egymást, ez a függvény kezdőpontja, más szóval origója. A vízszintes tengely jobb végén és a függőleges tengely tetején van egy-egy nyíl. A nyilak mellé oda kell írni, mit ábrázolunk azon a tengelyen. A példánkban vízszintes tengelyen szerepelnek a nevek, a függőlegesen a magasságok.
Az ábrázolás úgy történik, hogy a táblázat szerint az első névhez tartozó magasságot megkeressük a függőleges tengelyen, és teszünk egy pöttyöt vagy x-et a név fölé ebben a magasságban.

A függvény grafikonjáról nagyon sok információt le lehet olvasni könnyedén:

Ki a legmagasabb?
Ki a legalacsonyabb?

A matematikában olyan függvények fordulnak elő, amelyeknél a két halmaz valamilyen számhalmaz, tehát számok közötti összefüggést mondanak el.

Tanulja meg a matematikát
az Ön gyermeke is egyszerűen és játékosan
a Matekból Ötös DVD segítségével!

	Részletek>>